Város
Hírek, információk
Nevezetességek, látnivalók, vendéglátás
Önkörmányzat
Harangod
Képgaléria
Fórum
Vendéghönyv
 
'.$latogatok.'
'.$UVCS['count']; } ?>

 

HARANGOD

Maga a szó együttesen jelenti a térben egymáshoz közeli -az egykori ősfolyammeder mélyedésében megbújó- utcányi tanyát a lovas pályával, az egykori iskolaépületből lett varrodával, és a vonzó majálisok, az egyre ismertebb nyári Kaláristáborok helyszínéül szolgáló Harangod - pusztát.
Hogy a táj ősidők óta lakott, sokféle jel sejteti: az autópálya építése előtt (2005) talált kút, ősrégi edénytöredékek, kőbaltadarab. Azt, hogy az Árpád korban már lakott hely volt, írásos dokumentumok igazolják, ám az a település elpusztult a tatárjárás idején.
A hely elnevezéséhez fűződik Nagykálló környékének legősibb legendája, amely szerint az 1200-as években a mai Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű. Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva, mindent felégetve közelednek a tatárok, a lakosság élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve menekült a mocsárba. Amint a templomhoz érkeztek, megállította őket az öreg pap.
-Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról! - mondta.
Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és eveztek észak felé. Már közel jártak egy biztonságosnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor miért, miért nem, megbillent a tutaj, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban.
Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói mocsarakkal körül vett kiemelkedésen, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, kupolás toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél. Az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor mondogatták az öreg papnak:
-Hallod Atya? Ott, arra szól a harangod!
És azt a helyet, amely mellett a harang elmerült, így nevezik attól kezdve: Harangod.

* * * * *

A legenda - legenda. Az viszont már tény, hogy egy V. István által adományozott, Guth-Keled nemzetségbeliekhez címzett, 1265-ből való okirat, és egy 1385-86-os birtokper iratanyaga már e néven említi a helyet. A puszta őrtornyából 1570 után a kállói várőrség jelezte harangszóval, ha ellenség közeledett. 1661-ben itt vonultak az erdélyi várak bevételére I. Lipót hadai, s a török kor helyi lakóiról vallott az 1967-ben előkerült, Kahler Frigyes és Német Péter által értékelt éremlelet. Az 1900-as évek elejének szomorú tanyaképét, a kegyetlen harangodi cselédsorsot Váczi Mihály költő édesanyja írta le. 1944-ben a tanyai iskolában tartották fogva a Nyíregyházáról elhurcolt zsidók egy részét.
A Vadkert, és a harangodi dombok mindig is a kállóiak kedvelt kirándulóhelyét jelentették. 1980-ban a Vadkert helyén víztározó tó létesült, amelynek vizét az egykor Mosolygóvíznek, ma VII. számú főfolyásnak nevezett patak táplálja. 1987-ben kezdődött a népművészeti táborozást szolgáló, Eckler Dezső tervei szerint megalkotott, sok tekintetben egyedi faépületek létesítése. És az óta minden nyáron benépesül a táj.
Észak felől kopár arcú homokdombok, homlokukból kinőtt, zöld erdő-sörénnyel, keletről szelíd akácerdő, délről az Őr-domb, ahonnan a legszebb kállói panoráma látható, s ahonnan talán Rákóczi Ferenc is latolgatta, hogyan közelítse meg a várat, nyugatról fel-felcsobbanó halaival, szépen szárnyaló madaraival a tó. S mindez körülöleli a völgyet, ahol lisztfinomságú homok ingerel, hogy ledobd a cipőd, ahol nyári zápor után félelem nélkül futkos karnyújtásnyira tőled az ürgekolónia apró népe.
Ott van a tánccsűr is, amit ha a túlpartról nézel, olyan mint egy épp elrugaszkodni készülő kitárt szárnyú nagy madár, de benne dobban a láb a deszkapadlón a zene ütemére.
Ha egyszer megkóstoltad a táborlakók békességes nomád-tevékeny életét, ha sikítva siklottál a téli domboldal érintetlen havában, ha átjárt a majális mámoros, tavaszillatú nyüzsgése, ha találgattad innen valakivel a nyári égbolt csillagképeit, s elgondolkodtál a sokszínű, bomló őszi fák alatt a múlandóságról, ez a táj megfogott, és nem ereszt.
Sodorhatott bárhová a sorsod, ha Kállóban jársz, akár csak fél órára is, ki kell jönnöd a Harangodra, ha pedig itt élsz, messziről jött vendégednek ezt feltétlenül meg kell megmutatnod.

Harangodi képek:

A képek megtekintéséhez kattintson a fenti kis képekre.

 
© nagykallo.net team Impresszum | Szerzői jogok Utolsó módosítás: